A Móri Borvidékről röviden:
A Móri Borvidék története
Fejér megyében, a Vértes és a Bakony közötti Móri-árok Vértes közeli oldalán fekszik Magyarország egyik legkisebb történelmi borvidéke. A borvidéket jelenleg hat település határolja: Mór, Csákberény, Csókakő, Pusztavám, Söréd és Zámoly.
Az első írásos emlék a középkorból származik, 1231-ben említik először a móri szőlőket. A török uralom a szőlőművelést hátrányosan érintette, mert a csókakői várból kivonuló török helyőrség felgyújtotta a településeket és a szőlőültetvényeket is. A környékre telepített kapucinus rendek a tokaji rendtársaiktól kapott Ezerjó szőlővesszők küldésével segítették a szőlők újratelepítését.
A 17-18. században betelepült sváb családok sajátos présházépítési stílusukat hozták magukkal, amely a pincesoron még mindig felfedezhető. Ennek jellegzetessége a pince hossztengelyére merőleges présház, közepén díszes, nagy ajtóval, kétoldalt szimmetrikusan elhelyezkedő egy-egy ablakkal. A présházon belül a pihenőszoba és a kősúlyos faprés adja meg e présházak sajátos jellegét.
A feljegyzések szerint 1834-ben szüreteltek először a borvidékek aszúbor minőségű szőlőt. 1928-ban rendeletbe iktatták az önálló Móri Borvidék létrejöttét, 1934-ben megrendezték az első Móri Bornapot, amelynek célja a móri borok népszerűsítése volt.
1875-80 között filoxéra járvány elpusztította a borvidék ültetvényeinek jelentős részét. Ezt követően a helyiek kitartó munkával újratelepítették a szőlőket és ez életben tartotta a szőlőterületeket. A filoxéra után az ezerjó lett a fő szőlőfajta Móron.
A II. világháborút követően az 1980-as évek végéig a szőlőművelés hátterét, a tárolást és az értékesítés jelentős részét a Móri Állami Gazdaság biztosította. Az 1990-es évi rendszerváltást követően a borvidék sorsa a helyi gazdák kezébe került. Mára több családnak hivatásává vált a borászat, jelenleg 20-25 fejlődő pincészet működik a borvidéken.
A borvidék védjegyévé az ezerjó szőlőfajta vált, amelyet hazánkban több borvidéken is termesztenek, azonban igazi otthonra a Móri Borvidék dűlőin talált. Előfordul, hogy különlegesen jó időjárási viszonyok között aszúszemek is szedhetők: az ilyen töppedt szőlőszemekből aszúbor készíthető.